A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás,  a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április   hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

        A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvéti szimbólumok

Tojás

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

Bárány

A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A Bibliában is bárány szimbolizálta Krisztust. A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

Nyúl

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán.

Barka

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.

           A Kazinczy Ferenc Alapiskola minden pedagógusának, alkalmazottjának, minden kedves tanulónknak és szüleiknek békés, meghitt húsvéti ünnepeket kíván az iskola igazgatósága.

          Iskolánk pedagógusai tanítónap alkalmából március 26-án 14:00 órai kezdettel ünnepi műsoron vesznek részt a helyi kultúrházban.  Ezt követi a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség Nagyrőcei Területi Választmánya által szervezett -ünnepi vacsorával, batyusbállal egybekötött- találkozó. 

         Minden pedagógus munkájához sok erőt, türelmet, kitartást, jókedvet és örömet kívánunk!

         Kívánjuk, hogy ebben a nagyszerű feladatban találják meg mindazt, ami egy sikeres és boldog élethez szükségeltetik!

Kosztolányi Dezső:   Aranysárkány (részlet)
 

- Mi lesz? Tanár? Az akart lenni.
- Az.
Novák fejét rázta.
- Ne legyen tanár. Nem önnek való az. Legyen más.
Akármi. Ha kedve és hajlama megmarad, foglalkozzék
a tudománnyal, szenvedélyből. Mi tanárok, csak félig-meddig foglalkozhatunk vele, mert népszerűsítjük, közöljük, átadjuk
másoknak. Bizony. A mi igazi föladatunk az apostolkodás, a nevelés, az emberteremtés, mint a jó Istené - és itt mosolygott -, a nevelés ami meglehetősen nehéz dolog.
-A mi pályánk küzdelmes és szürke. A tudosoké gyönyörű és fényes. Emlékszik, beszéltem önöknek a tudomány vértanúíról. Galilei. Azt mondják, elvesztette szeme világát, mert messzelátón akarta menézni a napot, s a lencse kiégette szemhártyáját. Mennyi ilyen híres mártír van. A nevelőkről nem beszélnek, pedig nyilván azok is meglakolnak vakmerő mesterségükért. Azoknak a tragédiája csöndesebb, kevésbé érdekes. Azok csak maguknak szenvednek. Tudja, hogy kik voltak az első pedagógusok ?
Glück Laci feléje hajolt.
- Rabszolgák voltak - felelt Novák.- Úgy ám. Görög rabszolgák, kiket az uraik megkorbácsoltak. Ők kisérték el a gazdagok gyermekeit a gimnáziumba. Mi is rabszolgák vagyunk. A szeretet rabszolgái. Azzal a különbséggel, hogy mi, modern pedagógusok nemcsak a gazdagok gyermekeit kisérjük el a gimnáziumba és azután tovább, ameddig lehet , hanem mindenkiét. Mi a jutalmunk ? Nem sokkal több, mint azoké.

Mács Katalin a másodikosok számára rendhagyó irodalmi órát tart 2010. március 31-én.

            Iskolánk tanulói 2010. március 30-án orgonahangversenyen vesznek részt a helyi római katolikus templomban.

2010. március 17-én (szerda) az ötödik évfolyam számára, március 18-án (csütörtök) pedig a hetedik évfolyam számára nyitott napot tartunk. Minden szülőt szeretettel várunk!

      Az alsó tagozat tanulói nevelőnőikkel és pedagógusaikkal karöltve nagyszabású jelmezbál keretében búcsúztatták a telet 2010.2.12-én. A rendezvényre az iskola ebédlőjében került sor. Ez volt az első alkalom, hogy tanulóink élő zenére rophatták a táncot. Rendhagyó volt a bál azért is, mert a megszokott disco-zene helyett most zenei vonalon is visszatértünk a hagyományokhoz, és népzenére táncolhattunk. A színes jelmezek forgatagában a tanulók tánclépéseit avatott néptánc-mester irányította. Természetesen a tanulók megvendégeléséről sem feledkeztünk el. Asztalra került a farsang hagyományos étele, a fánk, bár a mi fánkunkat egy kis tejszínhabbal is feljavították. Mindenki nagyon jól szórakozott, igaz voltak tanulók, akik nagyon rövidnek találták a délutánt, s szívesen maradtak volna még  egy-egy táncra. A 2. évfolyam tanulói ezért 2010.2.17-én pótfarsangot tartottak, most már a „B“ épület nagytermében, ahol szintén fergeteges volt a buli. Újból előkerültek a szebbnél szebb jelmezek, volt seprűtánc, szívtánc és ki tudja még mennyi érdekesség. Most már akkor mehet a tél, és jöjjön végre a gyönyörű tavasz!

Táncra, táncra kislányok,
daloljatok kisfiúk.
Itt a farsang, heja-haj,
ne lássunk most szomorút.

Mert a farsang februárban
nagy örömet ünnepel:
múlik a tél, haja-haj,
s a tavasznak jönni kell.

        A tavaszvárás lelki varázsával hintett farsang régóta az emberiség ünnepei közé tartozik. A tél kevesebb fényt ad számunkra és ezt a negatív hatást enyhítik a farsangi bolondozások, mulatságok. A mulatságok, játékok a jókedvre és örömre irányítják a figyelmünket. Vízkereszttől hamvazószerdáig tart a farsangi időszak a 40 napos nagyböjt kezdetéig. Zajos mulatozások, tréfálkozások, bolondozások, eszem-iszom időszakáról szól. A téli napokat kellemesebbé tesszük, no meg persze ilyenkor nem volt annyi munka a paraszti gazdaságokban és így szórakozással töltötték az időt. Iskolánkban a napközis tevékenység keretén belül mi is örömmel készülünk. A gyerekek kreatív munkákat készítettek, melyek az előcsarnokban kiállítás formájában láthatóak. Nem maradhatott el a táncos délután, szívtánc és hölgyválasz is volt a gyerekek nagy örömére. A szülők jóvoltából még fánkevés is volt, amely nagy sikert aratott. A fánk régi időktől farsangi eledel, minden háznál készítették és a mai napig is hagyomány. Őseink hagyományait mi is szeretettel ápoljuk, mely gazdagít bennünket.
Schwartz Izolda és Kókai Ildikó