Mit jelent 1956 a mai fiatalok számára? Mit üzennek a hetven évvel ezelőtti események annak a nemzedéknek, amely már csak a történelemkönyvekből és a visszaemlékezésekből ismerheti a forradalmat? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ október 23-án, amikor iskolánk ünnepi műsorral emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről.
A konferenciateremben megtartott megemlékezésen az irodalom, a zene és a történelmi visszatekintés egyaránt helyet kapott. Kékesi Tamara, a Tornaljai Szakközépiskola diákjának szavalata után Váradi Milagros (7.A) hegedűjátékát hallhattuk, akit Pálmai Gabriella, a Művészeti Iskola tanárnője kísért zongorán. Ezt követően a Csicsergők is színpadra léptek. Iskolánk igazgatóhelyettese, Miko Attila ünnepi gondolatait követően videóösszeállítás idézte fel a forradalom eseményeit.
Az ünnepség központi részét iskolánk kilenc diákjának „Én is lehettem volna pesti srác” című előadása alkotta. A hét jelenetből álló műsor a jelenből indult, majd a 8.B és 9.A osztályos tanulók képzeletben visszautaztak 1956 Budapestjére. A rádió sercegése, a harangszó, a lyukas zászló és a személyes történetek segítségével megelevenedtek a diktatúra évei, a forradalom reményteljes napjai és a szabadságharc leverését követő tragédiák. A fiatalok Mansfeld Péter sorsán és a szétszakított családok történetén keresztül is érzékeltették, milyen súlyos árat kellett fizetni a szabadságért.
A megemlékezést Szekeres Dorina (6.A) éneke, Lázók Kevin, a Művészeti Iskola tanárának gitárkíséretével, valamint Pósa Réka (8.B) előadása is gazdagította.
Az ünnepi alkalom legfontosabb üzenetét a diákok közösen fogalmazták meg: „A szabadság nem ajándék. Felelősség.”
Hetven év távlatából is fontos, hogy emlékezzünk azokra, akik kiálltak a szabadságért, és áldozatukkal példát mutattak a következő nemzedékeknek. Az idei megemlékezés egyúttal a közösségi összefogás szép példája is volt, hiszen mi, kazinczysok a Csemadokkal, a Művészeti Iskolával és a Tornaljai Szakközépiskolával együtt hajtottunk fejet 1956 hősei előtt.