A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án – Benedek Elek születésnapján – rendezték meg. A nap célja, hogy a pedagógusok és a meseszerető gyerekek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább a kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!”
/ képek e galériában /
2017.szeptember 29-én MESEFONÓ címmel rendhagyó olvasási órát tartottunk a 2.B, 2.C, valamint a 3.A, 3.B osztályok tanulóival.
Az említett osztályokból 10-10 tanuló munkálkodott a MESEFONÓ-ban. A takácsmesterség csoportmunkában zajlott. Feladatuk a következő volt. A csoport négy tanulójának egy illusztrációról tetszőleges mesét kellett összeállítania. Néhány kulcsszó segítette a mesefonást. Szőtték, fonták a kicsik a mese mondatait, míg egy kerek történetté nem gömbölyödött. A hat tanuló pedig rajzolt, de bizony nem akárhogyan! Az volt a feladatuk, hogy az illusztrációt hat részre felszabdalt kártyákról üres kártyákra rajzolják pontosan át. Majd az eredeti képmásként összeállítva leragasszák és címet adjanak a meséjüknek. A foglalkozás záró részében minden csoport büszkén tartva maga előtt meseillusztrációját, bátran felolvasta a meséjét. Szórakoztunk, oktattunk és önállóan alkottunk a Kazinczy Ferenc MTNYA MESEFONÓ műhelyében.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Ilyen meséket fontunk:
2.B – Barna Mackó és a méh
2.C – A róka és a macska
3.A – A szorgalmas sün és a kapzsi nyúl
3.B – A kíváncsi királykisasszony
