2010. október 1-jén iskolánk ebédlőjében a Kicsi Hang verséneklő együttes lép fel. Jó szórakozást kívánunk!

2010. szeptember 28-tól iskolánkon gesztenyegyűjtés folyik.

2010. szeptember 24-én a Tornaljai Szabadidőközpont szervezésében került  megrendezésre a Humanitás Napja elnevezésű rendezvény. Iskolánk pedagógusai és tanulói aktívan belekapcsolódtak a jótékonysági futásba és gyűjtésbe.

Juhász Gyula:
OKTÓBER

A fény arannyal öntözi még
A szőke akác levelét,
De ez a fény, megérzem én,
Már októberi fény.

Az alkony lila fátyla alatt
Tarka tehenek hada halad,
Vígan elbődül, hisz haza tart,
De ez már őszi csapat.

A kertben tarkán égő színek,
Virágok, dúsan vérző szívek,
Rajtuk az este harmata ring,
De ez már őszi pompa mind.

Fényt, krizantémet, dalt, harmatot
Lelkemben vígan elringatok,
Megszépül lassan, ami rég volt,
De ez már októberi égbolt!

  Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban.
A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, a protestánsok pedig gyakran reformáció hónapjának (mivel Magyarországon október 31-én tartják a reformáció ünnepét).

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre:
Mérleg (szeptember 23. – október 22.) és
Skorpió (október 23. – november 21.).

•október utolsó vasárnapján 3 órakor állítjuk vissza az órát egy órával, ami a nyári időszámítás végét és a téli („normál”) időszámítás kezdetét jelenti.
•A szökőévek kivételével az október a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január
•október 1.:
zenei világnap – UNESCO (1975 óta)
idősek világnapja – ENSZ(1991 óta)
•október 6.:
nemzeti gyásznap – az aradi vértanúk kivégzése
•október 10.:
Lelki egészség napja – 1994 óta
•október 15.:
A fehér bot napja
Nemzetközi gyalogló nap
•október 16.:
Élelmezési világnap
A Kenyér világnapja
•október 17.: A Szegénység elleni küzdelem világnapja
•október 18.: A Magyar Festészet napja
•október 20.: A Csontritkulás világnapja
•október 21.: Földünkért világnap
•október 23.:
a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe – az 1956-os forradalom kitörése
a köztársaság napja – köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án
•október 24.:
az ENSZ napja
Magyar Operett napja
•október 31.:
őszirózsás forradalom
a reformáció ünnepe
•Október első vasárnapja: az Állatok világnapja 1966, 1991 óta tartják Magyarországon is
•Október 4-10. között: Űrkutatási világhét (1999)
•Október második szerdája: A természeti katasztrófák világnapja
•Október második péntekje: a Tojás világnapja
•Október negyedik hétfője: Iskolai könyvtárak világnapja
•Október utolsó munkanapja: Takarékossági világnap
•A hónap utolsó vasárnapján a nyári időszámítás vége

 

Tisztelt ünneplő gyülekezet!
Hölgyeim és Uraim!

„A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is.” Nagyon igaznak érezzük azt a gondolatot, ami ebben az idézetben szerepel.
Változik a világ, a külvilág, változik az, hogy milyen gyerekeket, milyen embereket szeretnénk, de a biztos pont mégis, bármilyen változás van, maga a gyerek. Megtanítjuk neki, hogy kihozza magából a lehető legtöbbet, megtanítjuk tanulni, és megtanítjuk arra, hogy neki ez fontos legyen.
Az értelmiség feladata tehát a kulturális reprodukció biztosításán túl az embert boldogabbá és nemesebbé tevő értékek felfedezése és azoknak a mindennapok életvitelébe való beemelése:
a pedagógus léleknemesítő-nevelő munkája a kulturális információ egységeit és értékeket hordozó mémek finom műszerként való beültetése a növendékek gondolkodásába, hogy a tudás és az érzés együttese elvégezze a nemesítés minőségi feladatát.
Pozsony, különböző határok, nyelvek és kultúrák találkozási pontja, melyek jó időben népeket kötnek össze, sorsokat határoznak meg, együttélésről, megértésről, szellemi építkezésről tanúskodnak és üzennek jelennek, jövőnek. Pozsony, Európa szíve, ütőere, mindannyiunknak üzeni, hogy a régmúlt idők történései késztessenek bennünket gondolkodásra, egymás elfogadására és közös tettekre.
A patinás Szent Márton székesegyház 11 magyar király koronázásának volt tanúja, tornyának koronája nemzeti öntudatosságunk és önazonosságunk emberi megélésére utal, az európai népek együttélésének példáját kínálja a jelennek. A történelmi Óváros épületei emberek sorsáról tanúskodnak, közös összefogásra buzdítanak.
A pozsonyi Vár négyszögén ülő sisakos tornyok, zárt udvara a pozsonyi vértörvényszék gonosz ítéleteinek volt a szemtanúja. Falai között rég feledésbe merült az egykori protestáns prédikátorok bátor kiállása, akik nekünk üzennek: az igazak bátor cselekedete felmagasztalódik, és emberi példának állíttatik.
A mai Carlton Szálló helyén, az egykori Zöldfa épület erkélyéről hirdette ki Kossuth Lajos 1848. március 17-én Magyarország újjászületését. Sztentori hangjának foszlányait őrzik még a hajdani országgyűlésnek helyet adó Magyar Királyi Kamara épület falainak repedései, figyelmeztetve bennünket régmúlt idők bátor történéseire. Arra, hogy az adott időben meg kell tenni, amit a kötelesség és a haza kíván.
Hunyadi - Akadémia Istropolitanája, a XX. századi Erzsébet Tudományegyetem, a mai Comenius Egyetem a szellem fellegvárai, kisugárzó erejük táplálja a felvidéki magyarságot.
Pozsony szelleme ma velünk volt. A város és az ősök példája, az általuk képviselt értékek, a teremtés és a közös szellemi építkezés az, ami meg- és összetart bennünket, magyarokat a Kárpát-medencében.
Fontos, hogy a szlovákiai magyar közösség minden tagja hagyományainak, kulturális értékeinek, a jó, az igaz és a nemes művelésének tudatában élje és szervezze mindennapjait, amihez a megmaradásban és a fejlődésben való hit, meggyőződés, komoly elszántság ad megtartó erőt.
A szlovákiai magyar pedagógusok dolga az anyanyelvben való hűség, a felnevelő szülőföld iránti elkötelezett szeretet, az érzelmi kötődés a családhoz, tájhoz.
Üzenjük a szlovákiai magyar iskolákba, hogy nemzeti identitásunk tudatában, anyanyelvünk használatának biztos talaján, európai polgári állapotunkban ne a kisebbrendűség és a kishitűség, ne is a fellengzős hőzöngés és hősies, mártír magatartás legyen mindennapjaink meghatározó életvitele, hanem a közös hagyományok, kultúra, közösségi érdekek és értékek mentén megtervezett építő párbeszéd vezesse életünket.
Éltessük a hitet, a reményt, hogy feladatot teljesítünk, fontos küldetésünk van a világban.
A pozsonyi tanévnyitónak ez az üzenete a Kis-Kárpátoktól a Keleti-Kárpátok karéjáig, minden magyar szívéig.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Pozsony, 2010. augusztus 28.
Jókai Tibor irodavezető, SZMPSZ
A pozsonyi tanévnyitó ünnepség résztvevői

A 2010/2011-es tanév megnyitójára  2010. szeptember 2-án 8.00 órakor kerül sor.

Iskolánk 5.A osztályos tanulói nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a Közép – Szlovákiai Vízművek által meghirdetett ,, Ajándék a Földnek “ c.környezetvédelmi projektbe.

      A projekt során elhatároztuk, hogymegtisztítjuk a környékünkön található Csincsa patak partját a Sevicce töltőállomásánál. 2010.04.30. – án nekiláttunk ki kapával, ki gereblyével a munkának. A szennyezettség mértéke csökkent ezen a területen az elmúlt évekhez viszonyítva. Köszönhető ez a kihelyezett szemetes konténernek is, ámbár  szeretnénk hinni, hogy több köze van az időközben szükségessé vált  tudatos környezetvédelemhez.

Ne felejtsük el, hogy a Csincsa patak közvetlenül belefolyik a Sajó folyóba, így hozzájárul a folyó vízminőségéhez. A víz minősége pedig hatással van Tornalja és környéke növény  - és állatvilágára. Tanulóink tisztogatási kedve és hozzáállása rendkívül tiszteletre méltónak bizonyult. Mindenki -  a saját egészségét előtérbe helyezve -  szó szerint felvette a kesztyűt a környezetszennyezés megoldására. A több órás munka végeztével elégedetten hagytuk el a kijelölt területet. Szívből reméljük, hogy értékelni fogják munkánkat s velünk együtt fognak vigyázni a Föld tisztaságára !  Képek a fotóalbumban tekinthetők meg hozzá.  

                                                                                               PaedDr. OravecAnita

2010. március 16-án a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulójára került sor Tornalján.

A hagyományt ápolva idén is sokan neveztek be iskolánk tanulói közül. Erős mezőnyben versenyeztünk, ennek ellenére szép helyezésekkel büszkélkedhetünk.

            Sajnos csak az első és második helyet elért tanulók juthattak az országos elődöntőbe, amelyre 2010. március 25-én, szintén a tornaljai művelődési központban került sor.

A megmérettetés sok izgalommal és várakozással telt. A versenyzőket arany-, ezüst- és bronzsávban sorolták.

Ennek alapján elért helyezések:

1.  kategória – próza

Szőke IstvánIII. A – aranysáv, felkészítő: Tímár Csilla

Asztalos Nikolett I. A – ezüstsáv, felkészítő: Babus Linda

1. kategória – vers

Babus Linda II. B – ezüstsáv, felkészítő: Okos Zsuzsa

1. kategória – vers

Nemes KlaudiaIV. A – ezüstsáv, felkészítő: Kiss Sarolta

1. kategória – vers

      Turčáni EszterIX. B – aranysáv, felkészítő: Czikora Ilona

Az országos döntőre az aranysávba sorolt diákok indulhatnak, mely 2010. április 22-én Rimaszombatban kerül megrendezésre.

                                                                                              Turčáni Eszter, IX. B  

         A húsvéti szünidő 2010. április 1-jén (csütörtök) veszi kezdetét, és április 6-ig (kedd) tart. A tanítás április 7-én (szerda) folytatódik.
 

    A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás,  a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április   hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

        A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvéti szimbólumok

Tojás

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

Bárány

A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A Bibliában is bárány szimbolizálta Krisztust. A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

Nyúl

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán.

Barka

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ma ennek emlékére barkát szentelnek a templomokban. De a barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.

           A Kazinczy Ferenc Alapiskola minden pedagógusának, alkalmazottjának, minden kedves tanulónknak és szüleiknek békés, meghitt húsvéti ünnepeket kíván az iskola igazgatósága.

          Iskolánk pedagógusai tanítónap alkalmából március 26-án 14:00 órai kezdettel ünnepi műsoron vesznek részt a helyi kultúrházban.  Ezt követi a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség Nagyrőcei Területi Választmánya által szervezett -ünnepi vacsorával, batyusbállal egybekötött- találkozó. 

         Minden pedagógus munkájához sok erőt, türelmet, kitartást, jókedvet és örömet kívánunk!

         Kívánjuk, hogy ebben a nagyszerű feladatban találják meg mindazt, ami egy sikeres és boldog élethez szükségeltetik!

Kosztolányi Dezső:   Aranysárkány (részlet)
 

- Mi lesz? Tanár? Az akart lenni.
- Az.
Novák fejét rázta.
- Ne legyen tanár. Nem önnek való az. Legyen más.
Akármi. Ha kedve és hajlama megmarad, foglalkozzék
a tudománnyal, szenvedélyből. Mi tanárok, csak félig-meddig foglalkozhatunk vele, mert népszerűsítjük, közöljük, átadjuk
másoknak. Bizony. A mi igazi föladatunk az apostolkodás, a nevelés, az emberteremtés, mint a jó Istené - és itt mosolygott -, a nevelés ami meglehetősen nehéz dolog.
-A mi pályánk küzdelmes és szürke. A tudosoké gyönyörű és fényes. Emlékszik, beszéltem önöknek a tudomány vértanúíról. Galilei. Azt mondják, elvesztette szeme világát, mert messzelátón akarta menézni a napot, s a lencse kiégette szemhártyáját. Mennyi ilyen híres mártír van. A nevelőkről nem beszélnek, pedig nyilván azok is meglakolnak vakmerő mesterségükért. Azoknak a tragédiája csöndesebb, kevésbé érdekes. Azok csak maguknak szenvednek. Tudja, hogy kik voltak az első pedagógusok ?
Glück Laci feléje hajolt.
- Rabszolgák voltak - felelt Novák.- Úgy ám. Görög rabszolgák, kiket az uraik megkorbácsoltak. Ők kisérték el a gazdagok gyermekeit a gimnáziumba. Mi is rabszolgák vagyunk. A szeretet rabszolgái. Azzal a különbséggel, hogy mi, modern pedagógusok nemcsak a gazdagok gyermekeit kisérjük el a gimnáziumba és azután tovább, ameddig lehet , hanem mindenkiét. Mi a jutalmunk ? Nem sokkal több, mint azoké.

Mács Katalin a másodikosok számára rendhagyó irodalmi órát tart 2010. március 31-én.

            Iskolánk tanulói 2010. március 30-án orgonahangversenyen vesznek részt a helyi római katolikus templomban.

2010. március 17-én (szerda) az ötödik évfolyam számára, március 18-án (csütörtök) pedig a hetedik évfolyam számára nyitott napot tartunk. Minden szülőt szeretettel várunk!

      Az alsó tagozat tanulói nevelőnőikkel és pedagógusaikkal karöltve nagyszabású jelmezbál keretében búcsúztatták a telet 2010.2.12-én. A rendezvényre az iskola ebédlőjében került sor. Ez volt az első alkalom, hogy tanulóink élő zenére rophatták a táncot. Rendhagyó volt a bál azért is, mert a megszokott disco-zene helyett most zenei vonalon is visszatértünk a hagyományokhoz, és népzenére táncolhattunk. A színes jelmezek forgatagában a tanulók tánclépéseit avatott néptánc-mester irányította. Természetesen a tanulók megvendégeléséről sem feledkeztünk el. Asztalra került a farsang hagyományos étele, a fánk, bár a mi fánkunkat egy kis tejszínhabbal is feljavították. Mindenki nagyon jól szórakozott, igaz voltak tanulók, akik nagyon rövidnek találták a délutánt, s szívesen maradtak volna még  egy-egy táncra. A 2. évfolyam tanulói ezért 2010.2.17-én pótfarsangot tartottak, most már a „B“ épület nagytermében, ahol szintén fergeteges volt a buli. Újból előkerültek a szebbnél szebb jelmezek, volt seprűtánc, szívtánc és ki tudja még mennyi érdekesség. Most már akkor mehet a tél, és jöjjön végre a gyönyörű tavasz!

Táncra, táncra kislányok,
daloljatok kisfiúk.
Itt a farsang, heja-haj,
ne lássunk most szomorút.

Mert a farsang februárban
nagy örömet ünnepel:
múlik a tél, haja-haj,
s a tavasznak jönni kell.

        A tavaszvárás lelki varázsával hintett farsang régóta az emberiség ünnepei közé tartozik. A tél kevesebb fényt ad számunkra és ezt a negatív hatást enyhítik a farsangi bolondozások, mulatságok. A mulatságok, játékok a jókedvre és örömre irányítják a figyelmünket. Vízkereszttől hamvazószerdáig tart a farsangi időszak a 40 napos nagyböjt kezdetéig. Zajos mulatozások, tréfálkozások, bolondozások, eszem-iszom időszakáról szól. A téli napokat kellemesebbé tesszük, no meg persze ilyenkor nem volt annyi munka a paraszti gazdaságokban és így szórakozással töltötték az időt. Iskolánkban a napközis tevékenység keretén belül mi is örömmel készülünk. A gyerekek kreatív munkákat készítettek, melyek az előcsarnokban kiállítás formájában láthatóak. Nem maradhatott el a táncos délután, szívtánc és hölgyválasz is volt a gyerekek nagy örömére. A szülők jóvoltából még fánkevés is volt, amely nagy sikert aratott. A fánk régi időktől farsangi eledel, minden háznál készítették és a mai napig is hagyomány. Őseink hagyományait mi is szeretettel ápoljuk, mely gazdagít bennünket.
Schwartz Izolda és Kókai Ildikó